top of page

Fischer András - OTP innovációs igazgató

Updated: Mar 17, 2021

Fischer András az OTP innovációs igazgatója, az OTP LAB vezetője. Fischer úr az OTP bank startup programjáról, és innovációs projektjeikről mesélt

-Kaposi Márton Bálint interjúja


KMB: Milyen területeken tevékenykedik az OTP innovációs részlege?


Fischer András: Az OTP LAB-et 2017-ben hozták létre, tehát viszonylag új csapat. Azzal a céllal alakult, hogy segítse a bank különböző részlegeit abban, hogy az versenyképes maradjon, ill. még versenyképesebbé váljon. Jelenleg négy feladatkörünk van, ebből kettőt mondanék el részletesen:

A belső innováció menedzsment: Van egy Idea Portal nevű weboldalunk, amelyet a bank összes hazai munkatársa elér, és folyamatosan vezetjük be mind a 11 OTP-jelenléttel rendelkező országban. Ha van bármilyen ötletük, problémájuk, fejlesztési javaslatuk, és ezekbe szeretnék bevonni a többi kollégát, akkor ezt ezen az oldalon meg tudják tenni. Olyan módon tehetik meg ezt, hogy az adott témában, például egy mobilbank fejlesztési ötletben, versenyt hirdetünk. Ezen a versenyen gyakorlatilag bárki pályázhat ötletekkel, például: milyen új funkciókat illesszünk be, milyen részt fejlesszünk az alkalmazásban. Ezeket az ötleteket a portálon keresztül egy zsűri értékeli, a kollégák lájkolhatják egymás ötleteit. Kiosztunk virtuális pénzt, amelyet be lehet „fektetni” egymás ötleteibe. Minél több befektetett virtuális pénzt kap egy ötlet, annál nagyobb eséllyel jut tovább. A Covid előtt a végfázisba eljutott ötletek prezentálása egy személyes esemény volt, egy találkozó, ahol előadásra és mentorálásra kerültek az ötletek. A legjobbakat természetesen igyekszünk megvalósítani.


(Az OTP LAB belső, közösségi tere)


Rengeteg innovációt fejlesztő tevékenységet folytatunk. Blogot írunk, kéthetente megjelenő hírlevelünk, havonta pedig egy webinárunk van, amelyre külső szakértőket szoktunk meghívni technológiai, pénzügyi témákban.

A külső innováció menedzsment: Ennek a legfontosabb eleme az OTP Startup Partner Program, melynek célja, hogy olyan már működő cégeket találjunk, amelyeknek egy termékét, megoldását be tudjuk illeszteni a bank működésébe. Idén már a negyedik ilyen startup-programunk zajlik. Ennek ősszel szokott lenni a jelentkezési időszaka.


„Idén közel 500 cég jelentkezett, ebből 10-15 céget választunk ki január elején, akikkel egy-egy tesztprojektet folytatunk le.”

Ezekbe az ún. pilot projektekbe bevonjuk a bank adott szakterületeit is, amelyekkel terv szerint együtt kell majd működniük a startupoknak. A kiválasztott cégekkel workshopokat tartunk, ezek során térképezzük fel ténylegesen, hogy kivel szeretnénk élesben együttműködni. Az így továbbjutó startupok egy 3 hónapos tesztidőszak során megmutathatják, mire képesek, milyen eredményeket tudnak felmutatni az adott projekttel, illetve termékkel.


(bal oldalt, fehérben: Fischer András)


Ezalatt az időszak alatt a bank releváns részlegének munkatársaival felmérik a termék sikerességét, működését. Akikkel ez a tesztidőszak sikeresnek mondható, azok kapnak lehetőséget a bankkal való hosszú távú együttműködésre.

Nem csak startupokkal foglalkozunk. Egyetemekkel, diákszervezetekkel, vállalati partnerekkel, a szabályozó hatósággal, egyesületekkel, szövetségekkel is együttműködünk, tehát elég szerteágazó a partnerkörünk. Ha erre igény, lehetőség van, akkor őket is összekapcsoljuk a startupokkal.

Startup és startup közt is óriási különbségek vannak. Az Uber-re, vagy az Airbnb-re is startupként szoktak hivatkozni, ezzel szemben jóval több az olyan kezdeti fázisú cég, amely nemrég alakult, és vannak benne hárman, a termékük pedig még igazán kész sincs. Mi jellemzően az arany középutat keressük a felsorolt két kategória között. Nem a nagyon kezdeti stádiumot, de nem is a teljesen befutott cégeket milliárd dolláros árbevétellel.


KMB: Ha XXI. századi innovációról van szó, akkor biztosan felmerül a klímavédelem: mennyire jellemző a zöld, klímabarát megoldásokat kínáló startupok jelentkezése a programba?


F.A.: A négy évvel ezelőttihez képest jóval több. Érzékelhető, hogy ez a téma egyre inkább fontos, a startupok fantáziáját is megmozgatja, de egyelőre a jelentkező cégek töredéke az, amelyik ilyenfajta problémára kínál megoldást.


KMB: Csak olyan startupok jelentkezését várják, amelyek kizárólag az OTP belső működését segítik?


F.A.: Nem követelmény, hogy ezt tegyék. Kétféle startupról beszélhetünk, az egyik a B2B (business to business), a másik a B2C (business to consumer) szegmensben mozog. Az Uber, vagy az Airbnb B2C, tehát közvetlenül a felhasználóknak nyújt szolgáltatást. A B2B cégek nem az egyedi felhasználót célozzák, ők más cégeknek kínálnak termékeket. Például az egyik startup, amellyel egészen szoros már a kapcsolatunk, egy e-learning platformot fejleszt, amely segít a kollégáknak az online tanulásban, pénzügyi és egyéb képzések elvégzésében. Ez elsősorban egy cégnek fontos szolgáltatás, az egyéni felhasználónak nem releváns.


(Az OTP LAB különleges, modern belső terei)

Nyilván az OTP-nek ez az utóbbi kategória az érdekes, hiszen a másik, közvetlenül a végfelhasználót célzó cégek nekünk versenytársnak számítanak. Azonban nem követeljük meg a B2B cégektől sem, hogy kizárólag velünk dolgozzanak. Annyit kérünk azon startupoktól, amelyek bekerülnek egy adott programunkba, hogy közben ne dolgozzanak egy konkurens hazai pénzintézettel. Fontos, hogy hazai, mert például egy Franciaországban vagy Angliában aktív bank számunkra nem közvetlen versenytárs. Ha letelik a három hónapos fejlesztési időszak, akkor viszont már nyugodtan dolgozhatnak más, akár hazai bankkal is.


KMB: Milyen kompetenciákat kerestek egy-egy hozzátok jelentkező dolgozóban?


F.A.: Alapvetően a tanulni- és tenni akarás, a proaktivitás fontos a számunkra. Minden segítséget megadunk a kezdőknek, de ha valakinek nem kell a szájába rágni egy adott feladat pontos megoldását az mindenképpen egy jó jel. Minden gyakornok saját mentort kap, ugyanakkor nagyon megbecsüljük azokat a talpraesett diákokat, akik, ha nehézségbe ütköznek keresnek megoldást az interneten, a szakirodalomban és előállnak saját megoldási javaslattal. Úgy gondolom, hogy az OTP LAB nagyon jó tanulóterep, érdekes, változatos feladatokat nyújtunk. A másik fontos dolog, ami ugyan nem kompetencia, de a kiválasztás során jelentős tényező, hogy nézzenek utána a jelentkezők a cégnek. Olyan is elő szokott fordulni, hogy valaki jelentkezik hozzánk, de nincs is pontos képe arról, mivel foglalkozunk, pedig minden információ megtalálható az interneten. Az minden esetben egy nagy pirospont, ha a jelentkező képben van a cég tevékenységével, szellemiségével kapcsolatban. A kiválasztás során hasznos, ha a jelentkező jól tud prezentálni, felhasználói szinten jól kezeli az alapvetőbb programokat. Gyakornokok számára gyakran kiadott feladat a kutatás. Ennek során utána kell nézniük az interneten publikusan elérhető információknak. Ez elsőre könnyű feladatnak tűnik, de az eredményben, módszerekben hatalmas különbségek vannak.

Fontos az általános tájékozottság a területen, a mi esetünkben például a főbb információs források ismerete. Ha valaki startupokkal szeretne foglalkozni, jó, ha képben van azzal, hol lehet utánuk nézni, és érdemes tisztában lenni az alapvető pénzügyi, gazdasági fogalmakkal is. Az OTP LAB-nél félévente van lehetőség jelentkezésre gyakornoki programba, három pozíciót szoktunk meghirdetni.


„Összességében nem a lexikális vagy szakmai tudást keressük, - hiszen azt nálunk majd úgyis elsajátítják - hanem az olyan képességeket, mint a proaktivitás, szorgalom, jó kommunikációs készségek.”

Pályaválasztás előtt álló fiataloknak ajánlom, hogy igyekezzenek minél többet utána olvasni az érdeklődési területüknek. Kutassanak videókban, blogokon, újságokban. Így már akár egyetem előtt megismerkedhetnek a szakterületen bevett kifejezésekkel, fogalmakkal, szokásokkal, irányadó trendekkel. A pénzügyi innovációba rengeteg irányból be lehet csatlakozni, legyen az jogi, gazdasági, kommunikációs vagy akár dizájn.


Kaposi Márton Bálint - Mi leszel, ha nagy leszel?


bottom of page